Lakatos Roland

2002 óta futok rendszeresen, az elmúlt 7-8 évben kifejezetten ultratávú versenyekre készültem. A heti edzésadagom 100-150 km között változik, ami nem kis terhelést jelent a mozgásszerveknek, a lábnak. Így a magam részéről mindig is nyitottan kutattam a lehetőségeket, miként tompítható ez az extra terhelés, illetve mivel lehet minimalizálni az esetleges sérülések esélyét.

2013-ban ismertem meg a Podiart-ot, természetesen egy futóversenyen. Akkoriban nehezen sikerült csak kikecmeregnem egy súlyosabb bokasérülésből, voltak időszakok, amikor annyira reménytelennek tűnt, hogy teljesen rendbejön és valaha képes leszek még 100 százalékos terheléssel edzeni, hogy már a versenyzés feladása is megfordult a fejemben. Még abban az évben elkészült az első talpbetétem, amit azóta több is követett. Elsőre furcsa érzés volt a hordása, de fokozatosan hozzászoktam. Nem állítom, hogy csak a talpbetétnek köszönhetően, hiszen sok más módon is igyekeztem tenni a gyógyulásért, de a lényeg, hogy a bokasérülés teljesen regenerálódott, azóta újra teljes erőbedobással edzek és versenyzek, több távon is sikerült túlszárnyalni korábbi legjobb eredményeimet.

Aminek még ennél is jobban örültem, az az, hogy a páromnak is sikerült segíteni a talpbetéttel. Timi nem fut (olyan sokat, mint én? Egyelőre? ), de munkája révén szinte egész nap állnia kell (saját virágboltjában). Mire észbe kapott, már igencsak fájt a talpa és a lába mindenhol. Ekkor jutott eszünkbe, hogy nála is megpróbálhatnánk a Podiart betétet. Megkerestük a céget, nagyon gyorsan elkészült a papucsba szánt talpbetét, ami Timinél is remekül működött! A cég részéről elsősorban zalaegerszegi partnerüzletükben Gaál Viktória a kontaktom, korrektség és profizmus jellemző a munkájukra.
Örülök, hogy megismertem a céget, köszönettel tartozom az eddigi segítségért!